Kedves Olvasók! Meghoztam a legújabb részt, ami talán hosszabb, mint az előzök! Vasárnap jövök a következő adaggal! Addig is jó szórakozást ehhez! Kérlek írjatok valami visszajelzést, vagy pipáljatok! Ez nekem nagyon fontos! Jó olvasást!
xXx Felhőcske
...............................................................................................................................................
 |
| Lilly szobája |
Ránéztem az
ingre és egyszerre felismertem. Nem a legszebb darab, ez bizonyítja, hogy az
enyém.
- A tiéd? – kérdezte. Én pedig csak vigyorogtam, bólogattam, és örültem, hogy megvan a bőröndöm. Ekkor hirtelen ötlettel vezérelve kicipzáraztam a nálam lévő bőröndöt, és én is előkaptam belőle, egy ruhadarabot.
- Ez pedig a tiéd? – kérdeztem. Nem tudom mit gondolhatott, de nagyon vigyorgott, szóval ezt biztos jelnek vettem. Tehát a bőrönd az övé. – Akkor visszacseréljük? – erre átadta a bőröndöt. Én is így tettem.
- Te is itt fogsz lakni? – érdeklődött a lány.
- Igen, a lakáshirdetésben azt írták, hogy a ház kiadó 2 személynek. Szóval gondolom te vagy a másik!
- Egyébként, Lilien. Barátoknak Lilly. – nyújtotta kezét.
- Daniel. Barátoknak Dan. – mire mindketten felnevettünk. Ekkor elkezdtem kotorászni a bőröndöm alján, a kulcsot keresve.
- Hagyjad! – szólt Lilien. – Nekem már meg van! - mire odalépett az ajtóhoz, a kulcsot beledugta a zárba, majd szép óvatosan elfordította benne. Lenyomta a kilincset, majd az ajtó kitárult. – Akkor menjünk be! – szólt, és előreengedett.
- A tiéd? – kérdezte. Én pedig csak vigyorogtam, bólogattam, és örültem, hogy megvan a bőröndöm. Ekkor hirtelen ötlettel vezérelve kicipzáraztam a nálam lévő bőröndöt, és én is előkaptam belőle, egy ruhadarabot.
- Ez pedig a tiéd? – kérdeztem. Nem tudom mit gondolhatott, de nagyon vigyorgott, szóval ezt biztos jelnek vettem. Tehát a bőrönd az övé. – Akkor visszacseréljük? – erre átadta a bőröndöt. Én is így tettem.
- Te is itt fogsz lakni? – érdeklődött a lány.
- Igen, a lakáshirdetésben azt írták, hogy a ház kiadó 2 személynek. Szóval gondolom te vagy a másik!
- Egyébként, Lilien. Barátoknak Lilly. – nyújtotta kezét.
- Daniel. Barátoknak Dan. – mire mindketten felnevettünk. Ekkor elkezdtem kotorászni a bőröndöm alján, a kulcsot keresve.
- Hagyjad! – szólt Lilien. – Nekem már meg van! - mire odalépett az ajtóhoz, a kulcsot beledugta a zárba, majd szép óvatosan elfordította benne. Lenyomta a kilincset, majd az ajtó kitárult. – Akkor menjünk be! – szólt, és előreengedett.
Ahogy beléptünk
a lakásba, gyönyörű szép látvány fogadott. Mindketten elámultunk, vagy a lakást
néztük, vagy egymást.
- Woaahh – szólaltam meg végre én.
- Ohhh – szólt ő is. Nem kellett több, értjük mindketten ezt a nyelvet. Ha ti nem tudnátok, azt jelenti: Azta, de szép!
- Fedezzük fel jobban! – szóltam, és elindultunk felfelé.
- Woaahh – szólaltam meg végre én.
- Ohhh – szólt ő is. Nem kellett több, értjük mindketten ezt a nyelvet. Ha ti nem tudnátok, azt jelenti: Azta, de szép!
- Fedezzük fel jobban! – szóltam, és elindultunk felfelé.
 |
| A szobám |
Felmentem a
lépcsőn és balra fordultam, ott végig a folyosón, és a folyosó végén jobbra
kanyarodtam. Benyitottam.
- Lil! Megvan a fürdő! – kiáltottam.
- Nekem meg a nappali! – szólt.
A fürdő gyönyörűséges volt, fekete volt a járólap, a falat bézs csempe borította. A sarokban volt, egy jakuzzi-s sarokkád, vele szembe egy pult, benne két kézmosóval. Felette tükör, és polcok minden féle kozmetikai szerekkel. A másik sarokban egy zuhanyzó volt, szemközt vele egy alacsony fallal elválasztott WC állt. Ez remek, hiszen ha egyikünk WC-n van, és véletlenül rányitunk sem lesz semmi baj, mert csal a feje látszik ki a fal mögül. Na jó, gondoltam magamba, és átmentem a fürdő melletti helyiségbe. Egy rózsaszín-fehér szoba fogadott. A szoba gyönyörű volt, de ezek nem az én színeim.
- Dan! Szereted a lilát? – halottam a kiáltást.
- Igen! És te a rózsaszínt? – kérdeztem vissza.
- Igen! Akkor szobacsere?
- Rendben! – és mentem oda ahol Lilly volt. Ő pedig jött velem szembe, és gondolom oda tartott, ahol én voltam. Mikor odaértem, és kinyitottam az ajtót, elállt a szavam.
- Ááá! Ennél szebb szobát még életemben nem láttam! – visította Lilly. Én még mindig nem jutottam szóhoz, így hát beléptem, és körbenéztem. Majd belevágtam magam az ágyba.
- Hello, New York! Megjöttem! – mondtam, majd hasra fordultam és belenyomtam a fejemet a párnák közé.
- Lil! Megvan a fürdő! – kiáltottam.
- Nekem meg a nappali! – szólt.
A fürdő gyönyörűséges volt, fekete volt a járólap, a falat bézs csempe borította. A sarokban volt, egy jakuzzi-s sarokkád, vele szembe egy pult, benne két kézmosóval. Felette tükör, és polcok minden féle kozmetikai szerekkel. A másik sarokban egy zuhanyzó volt, szemközt vele egy alacsony fallal elválasztott WC állt. Ez remek, hiszen ha egyikünk WC-n van, és véletlenül rányitunk sem lesz semmi baj, mert csal a feje látszik ki a fal mögül. Na jó, gondoltam magamba, és átmentem a fürdő melletti helyiségbe. Egy rózsaszín-fehér szoba fogadott. A szoba gyönyörű volt, de ezek nem az én színeim.
- Dan! Szereted a lilát? – halottam a kiáltást.
- Igen! És te a rózsaszínt? – kérdeztem vissza.
- Igen! Akkor szobacsere?
- Rendben! – és mentem oda ahol Lilly volt. Ő pedig jött velem szembe, és gondolom oda tartott, ahol én voltam. Mikor odaértem, és kinyitottam az ajtót, elállt a szavam.
- Ááá! Ennél szebb szobát még életemben nem láttam! – visította Lilly. Én még mindig nem jutottam szóhoz, így hát beléptem, és körbenéztem. Majd belevágtam magam az ágyba.
- Hello, New York! Megjöttem! – mondtam, majd hasra fordultam és belenyomtam a fejemet a párnák közé.
 |
| A nappali |
Egy kis fekvés
és pihenés után, még rám várt a ház felfedezése. Tehát megnéztem a nappalit.
Mondanom sem kell, az én színem. Ahogy beljebb léptem, már láttam, hogy a tévé be van kapcsolva, és valaki X-box –ozik. De a tévés játéknak nincs hangja.
- Azt hittem alszol, ezért lehalkítottam. – szólt kedvesen, ám ide se nézett.
- Lil, szeretsz X-box – ozni?
- Ez kérdés?
- Éhes vagyok! Lemegyünk kaját csinálni? – kérdeztem.
- Jöhet, én is éhes vagyok. – és meg nyomta a Pause gombot.
Mondanom sem kell, az én színem. Ahogy beljebb léptem, már láttam, hogy a tévé be van kapcsolva, és valaki X-box –ozik. De a tévés játéknak nincs hangja.
- Azt hittem alszol, ezért lehalkítottam. – szólt kedvesen, ám ide se nézett.
- Lil, szeretsz X-box – ozni?
- Ez kérdés?
- Éhes vagyok! Lemegyünk kaját csinálni? – kérdeztem.
- Jöhet, én is éhes vagyok. – és meg nyomta a Pause gombot.
Lementünk a
konyhába, és kinyitottam a hűtőajtót. Ám de ételek helyett, semmi sem várt.
- Nem lehet minden tökéletes!
- Hát nem! – mondtam.
- Ötlet?
- Pizza?
- Oké, jöhet. Milyet? – kérdezte, és vette elő a telefonját.
- Sonka, kukorica?
- Jó lesz! Csak jöjjön hamar!
Lilly elkezdett tárcsázni. Én pedig egy hangra lettem figyelmes.
- Ne állj ott úgy! Nyiss ajtót! Oh, hallo!? Egy sonkás kukoricás családi pizzát szeretnék rendelni…. Hát persze, éhesek vagyunk!... Mennyi idő alatt jön ki?
Hát, persze! A csengő.. Én ostoba.. Ekkor elindultam. Egyre jobban távolodtam, Lillytől és egyre közelebb voltam az ajtóhoz. Mikor odaértem, lenyomtam a kilincset, és kinyitottam az ajtót….
- Nem lehet minden tökéletes!
- Hát nem! – mondtam.
- Ötlet?
- Pizza?
- Oké, jöhet. Milyet? – kérdezte, és vette elő a telefonját.
- Sonka, kukorica?
- Jó lesz! Csak jöjjön hamar!
Lilly elkezdett tárcsázni. Én pedig egy hangra lettem figyelmes.
- Ne állj ott úgy! Nyiss ajtót! Oh, hallo!? Egy sonkás kukoricás családi pizzát szeretnék rendelni…. Hát persze, éhesek vagyunk!... Mennyi idő alatt jön ki?
Hát, persze! A csengő.. Én ostoba.. Ekkor elindultam. Egyre jobban távolodtam, Lillytől és egyre közelebb voltam az ajtóhoz. Mikor odaértem, lenyomtam a kilincset, és kinyitottam az ajtót….
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése